Hol tart a mesterséges intelligenciakutatás a XXI. században? Kell félnünk a gépi tudatok elszaporodásától? Miként határozzák meg napjainkat, és az előttünk álló jövőt az általunk teremtett intelligens gépek, és programok, és jogos-e a hollywoodi filmek által felvázolt félelem a gépek hatalomátvételétől, vagy épp a technológiai szingularitástól?
Dr. Mérő László matematikus, pszichológus és publicista (korábban mesterséges intelligencia-kutató) előadása az mesterséges intelligenciák többféle nézőpontját érinti (csak a technikaiakat nem), így a hallgatóság képet kaphat arról az elképzelt jövőről, melyben már jelenleg is élünk, és amely felé még robog az emberiség, és megismerheti egy általunk teremtett mesterséges tudat egyénre gyakorolt pszichológiai és egyéb, akár élettani hatásait.
Új időpontban! A február 18.-ai előadásunk február 20.-ára került!!!
A 19.00 órás kezdés változatlan.
Az új időpontra a meglévő jegyek automatikusan érvényesek!
Az Országgyűlésben ékesen beszélnek közjóról, társadalmi igazságosságról, szociális érzékenységről, de még beszédesebbek a kiadási, bevételi rubrikák.
Hatalmas pénzekről van szó: nemzeti jövedelmünknek csaknem felét szívja be az állam, hogy aztán hasonlóan hatalmas összeget pumpáljon vissza a társadalomba, eközben költ magára, az állam fenntartására - meg arra, amit fontosnak gondol.
Roppant tanulságos adatok, még annak is, aki laikusnak gondolja magát állampénzügyekben. Holott ebben nincs laikus, mert a közös büdzsé lényege pont olyan, mint a családi költségvetésé: vannak bevételek, kiadások, aztán a végén a fejek vakarása, ha a lyukak betömésére hitelt kell majd felvenni.
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Hol tart a mesterséges intelligenciakutatás a XXI. században? Kell félnünk a gépi tudatok elszaporodásától? Miként határozzák meg napjainkat, és az előttünk álló jövőt az általunk teremtett intelligens gépek, és programok, és jogos-e a hollywoodi filmek által felvázolt félelem a gépek hatalomátvételétől, vagy épp a technológiai szingularitástól?
Dr. Mérő László matematikus, pszichológus és publicista (korábban mesterséges intelligencia-kutató) előadása az mesterséges intelligenciák többféle nézőpontját érinti (csak a technikaiakat nem), így a hallgatóság képet kaphat arról az elképzelt jövőről, melyben már jelenleg is élünk, és amely felé még robog az emberiség, és megismerheti egy általunk teremtett mesterséges tudat egyénre gyakorolt pszichológiai és egyéb, akár élettani hatásait.
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
"Ismert és beszédes példa, hogy Bono, a U2 frontembere egyetlen technológiai befektetésén, a Facebook 2,3%-án több hozamot realizált, mint amennyit valaha zenészként keresett. Nem alaptalan ezért az a feltételezés, hogy bárkinek, aki több jövedelemmel rendelkezik, mint amennyi a folyamatos megélhetéséhez szükséges, érdemes időt szánnia arra, hogy átgondolja, megtakarításait mibe fektesse és hogyan gyarapítsa tovább. A motiváció sokrétű lehet, akár felkészülés a kevésbé aktív évekre, akár aktuálisan is az egzisztenciális biztonság megteremtése, de lehet a további vagyongyarapítás, a kockázatvállalás izgalma, vagy akár az értékteremtés szándéka is. Mind más és más befektetői attitűd, melyekhez különböző befektetési stratégiák illeszkednek. De a befektetések másik oldalán is áll valaki, akinek arról van elképzelése, hogy hogyan tud többlet értéket, növekvő nyereséget előállítani olyan mértékben, hogy ahhoz érdemes mások pénzét is igénybe vennie, mert ötletei megvalósításához nem rendelkezik elegendő saját megtakarítással, vagy kockázatait így akarja megosztani. Neki meg azzal kell tisztában lennie, hogy a pénzforrások bevonására milyen lehetőségei adódhatnak és melyiknek mi az ára és költsége, azaz a kockázata, melyet végső soron valakinek mindig viselnie kell. Az aktuálisan felmerülő kockázatokat és elérhető hozamokat ráadásul olyan globális és makrogazdasági folyamatok befolyásolják, amire a konkrét befektetések szereplőinek csekély ráhatása van, de amelyekkel muszáj tisztában lenniük, hogy számolni tudjanak egyes döntéseik következményeivel. Ennek a komplex társasjátéknak az alapvető törvényszerűségeiben próbálunk majd kis rendet tenni." - Oszkó Péter
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Nyáry Krisztián 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert.
A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.
Az előadás 18 éven aluliaknak nem ajánlott!
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Új időpontban! A január 14.-ei előadásunk február 27.-ére került!!!
A 19.00 órás kezdés változatlan.
Az új időpontra a meglévő jegyek automatikusan érvényesek!
Nyáry Krisztián 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert.
A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.
Az előadás 18 éven aluliaknak nem ajánlott!
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
A mai társadalomban a nők egyre dominánsabbak, határozottabbak ami látszólag a férfiaknak is tetszik. A nők kezdenek elférfiasodni, a férfiak pedig nőiesedni. A szerepek lassan felcserélődnek.
De hova vezet ez?
Könnyebb lesz ettől társra találnunk? Hogy fog kinézni a jövő “Nő”-je?
Végtelen a teljesíthetetlen elvárások sora a nőkkel szembe.
Fogunk-e még akarni egyáltalán párkapcsolatot? Miért vannak nemek, miért hal ki 10 millió év múlva a férfi?
Mi a női szépség és mit vár a nő a férfitől?
Mi a nő „A és B terve”, miért van annyi „kakukkfióka” a családokban?
Bod Péter Ákos előadása a Corvin Dumaszínházban 2025. 03. 04. 19.30!!
Duplázunk! következő időpont 2025. 05. 15. 19.30 !!!
Haverok kapitalizmusa – még piacgazdaság egyáltalán?
Ismerjük az államszocializmust: mindent a politikai hatalom csúcsán döntöttek el, legfeljebb a feketepiac maradt menekülőútnak. Bukását követően újra piacgazdaság lett – elvben. Ott a vevők pénzéért küzdenek egymással az eladók, a versenyben sikeresebb cégek fejlődnek, és velük együtt nő a gazdaság, az állam rendet tart, felügyeli a korrekt versenyt. Jól hangzik – csakhogy nagyon nem ilyen világot élünk. Piacgazdaság-e még az, ahol nem a legjobb ajánlattevő nyer, hanem aki rokona a nagyembernek? Ahol nem a vevők pénzéért, hanem a politikus kegyéért folyik a verseny?
Nem magyar sajátosság ez sem: máshol is ismerik a ’kéz kezet mos’ elvet, az uram-bátyám világot. Szakszó is van rá: crony capitalism, azaz a haverok kapitalizmusa. Csakhogy az is tudható, hogy az ilyen torzulások rombolják a gazdaságot, sokba van a társadalomnak.
Akkor miért engedjük? Tehetünk-e egyáltalán ellene? Miben más, ha más, a magyar helyzet? Lehetséges-e egyáltalán tisztességes verseny itt, Európa peremvidékén?
Jogos kérdések. Akitől a válaszokat várjuk, Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, aki maga is volt állami vezetői poszton, szerzett tapasztalatot fejlődő és nálunk sokkal fejlettebb országokban, régóta kutatja a gazdasági fejlődéshez vezető utakat, és azok kátyúit.
"Ismert és beszédes példa, hogy Bono, a U2 frontembere egyetlen technológiai befektetésén, a Facebook 2,3%-án több hozamot realizált, mint amennyit valaha zenészként keresett. Nem alaptalan ezért az a feltételezés, hogy bárkinek, aki több jövedelemmel rendelkezik, mint amennyi a folyamatos megélhetéséhez szükséges, érdemes időt szánnia arra, hogy átgondolja, megtakarításait mibe fektesse és hogyan gyarapítsa tovább. A motiváció sokrétű lehet, akár felkészülés a kevésbé aktív évekre, akár aktuálisan is az egzisztenciális biztonság megteremtése, de lehet a további vagyongyarapítás, a kockázatvállalás izgalma, vagy akár az értékteremtés szándéka is. Mind más és más befektetői attitűd, melyekhez különböző befektetési stratégiák illeszkednek. De a befektetések másik oldalán is áll valaki, akinek arról van elképzelése, hogy hogyan tud többlet értéket, növekvő nyereséget előállítani olyan mértékben, hogy ahhoz érdemes mások pénzét is igénybe vennie, mert ötletei megvalósításához nem rendelkezik elegendő saját megtakarítással, vagy kockázatait így akarja megosztani. Neki meg azzal kell tisztában lennie, hogy a pénzforrások bevonására milyen lehetőségei adódhatnak és melyiknek mi az ára és költsége, azaz a kockázata, melyet végső soron valakinek mindig viselnie kell. Az aktuálisan felmerülő kockázatokat és elérhető hozamokat ráadásul olyan globális és makrogazdasági folyamatok befolyásolják, amire a konkrét befektetések szereplőinek csekély ráhatása van, de amelyekkel muszáj tisztában lenniük, hogy számolni tudjanak egyes döntéseik következményeivel. Ennek a komplex társasjátéknak az alapvető törvényszerűségeiben próbálunk majd kis rendet tenni." - Oszkó Péter
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Új időpontban! A január 30.-ei előadásunk március 10.-ére került!!!
A 19.00 órás kezdés változatlan.
Az új időpontra a meglévő jegyek automatikusan érvényesek!
"Ismert és beszédes példa, hogy Bono, a U2 frontembere egyetlen technológiai befektetésén, a Facebook 2,3%-án több hozamot realizált, mint amennyit valaha zenészként keresett. Nem alaptalan ezért az a feltételezés, hogy bárkinek, aki több jövedelemmel rendelkezik, mint amennyi a folyamatos megélhetéséhez szükséges, érdemes időt szánnia arra, hogy átgondolja, megtakarításait mibe fektesse és hogyan gyarapítsa tovább. A motiváció sokrétű lehet, akár felkészülés a kevésbé aktív évekre, akár aktuálisan is az egzisztenciális biztonság megteremtése, de lehet a további vagyongyarapítás, a kockázatvállalás izgalma, vagy akár az értékteremtés szándéka is. Mind más és más befektetői attitűd, melyekhez különböző befektetési stratégiák illeszkednek. De a befektetések másik oldalán is áll valaki, akinek arról van elképzelése, hogy hogyan tud többlet értéket, növekvő nyereséget előállítani olyan mértékben, hogy ahhoz érdemes mások pénzét is igénybe vennie, mert ötletei megvalósításához nem rendelkezik elegendő saját megtakarítással, vagy kockázatait így akarja megosztani. Neki meg azzal kell tisztában lennie, hogy a pénzforrások bevonására milyen lehetőségei adódhatnak és melyiknek mi az ára és költsége, azaz a kockázata, melyet végső soron valakinek mindig viselnie kell. Az aktuálisan felmerülő kockázatokat és elérhető hozamokat ráadásul olyan globális és makrogazdasági folyamatok befolyásolják, amire a konkrét befektetések szereplőinek csekély ráhatása van, de amelyekkel muszáj tisztában lenniük, hogy számolni tudjanak egyes döntéseik következményeivel. Ennek a komplex társasjátéknak az alapvető törvényszerűségeiben próbálunk majd kis rendet tenni." - Oszkó Péter
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Hol tart a mesterséges intelligenciakutatás a XXI. században? Kell félnünk a gépi tudatok elszaporodásától? Miként határozzák meg napjainkat, és az előttünk álló jövőt az általunk teremtett intelligens gépek, és programok, és jogos-e a hollywoodi filmek által felvázolt félelem a gépek hatalomátvételétől, vagy épp a technológiai szingularitástól?
Dr. Mérő László matematikus, pszichológus és publicista (korábban mesterséges intelligencia-kutató) előadása az mesterséges intelligenciák többféle nézőpontját érinti (csak a technikaiakat nem), így a hallgatóság képet kaphat arról az elképzelt jövőről, melyben már jelenleg is élünk, és amely felé még robog az emberiség, és megismerheti egy általunk teremtett mesterséges tudat egyénre gyakorolt pszichológiai és egyéb, akár élettani hatásait.
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
"Ismert és beszédes példa, hogy Bono, a U2 frontembere egyetlen technológiai befektetésén, a Facebook 2,3%-án több hozamot realizált, mint amennyit valaha zenészként keresett. Nem alaptalan ezért az a feltételezés, hogy bárkinek, aki több jövedelemmel rendelkezik, mint amennyi a folyamatos megélhetéséhez szükséges, érdemes időt szánnia arra, hogy átgondolja, megtakarításait mibe fektesse és hogyan gyarapítsa tovább. A motiváció sokrétű lehet, akár felkészülés a kevésbé aktív évekre, akár aktuálisan is az egzisztenciális biztonság megteremtése, de lehet a további vagyongyarapítás, a kockázatvállalás izgalma, vagy akár az értékteremtés szándéka is. Mind más és más befektetői attitűd, melyekhez különböző befektetési stratégiák illeszkednek. De a befektetések másik oldalán is áll valaki, akinek arról van elképzelése, hogy hogyan tud többlet értéket, növekvő nyereséget előállítani olyan mértékben, hogy ahhoz érdemes mások pénzét is igénybe vennie, mert ötletei megvalósításához nem rendelkezik elegendő saját megtakarítással, vagy kockázatait így akarja megosztani. Neki meg azzal kell tisztában lennie, hogy a pénzforrások bevonására milyen lehetőségei adódhatnak és melyiknek mi az ára és költsége, azaz a kockázata, melyet végső soron valakinek mindig viselnie kell. Az aktuálisan felmerülő kockázatokat és elérhető hozamokat ráadásul olyan globális és makrogazdasági folyamatok befolyásolják, amire a konkrét befektetések szereplőinek csekély ráhatása van, de amelyekkel muszáj tisztában lenniük, hogy számolni tudjanak egyes döntéseik következményeivel. Ennek a komplex társasjátéknak az alapvető törvényszerűségeiben próbálunk majd kis rendet tenni." - Oszkó Péter
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Új időpontban! A január 9.-ei előadásunk március 19.-ére került!!!
A 19.00 órás kezdés változatlan.
Az új időpontra a meglévő jegyek automatikusan érvényesek!
Hol tart a mesterséges intelligenciakutatás a XXI. században? Kell félnünk a gépi tudatok elszaporodásától? Miként határozzák meg napjainkat, és az előttünk álló jövőt az általunk teremtett intelligens gépek, és programok, és jogos-e a hollywoodi filmek által felvázolt félelem a gépek hatalomátvételétől, vagy épp a technológiai szingularitástól?
Dr. Mérő László matematikus, pszichológus és publicista (korábban mesterséges intelligencia-kutató) előadása az mesterséges intelligenciák többféle nézőpontját érinti (csak a technikaiakat nem), így a hallgatóság képet kaphat arról az elképzelt jövőről, melyben már jelenleg is élünk, és amely felé még robog az emberiség, és megismerheti egy általunk teremtett mesterséges tudat egyénre gyakorolt pszichológiai és egyéb, akár élettani hatásait.
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Új időpontban! A február 6.-ai előadásunk március 20.-ére került!!!
A 19.00 órás kezdés változatlan.
Az új időpontra a meglévő jegyek automatikusan érvényesek!
"Ismert és beszédes példa, hogy Bono, a U2 frontembere egyetlen technológiai befektetésén, a Facebook 2,3%-án több hozamot realizált, mint amennyit valaha zenészként keresett. Nem alaptalan ezért az a feltételezés, hogy bárkinek, aki több jövedelemmel rendelkezik, mint amennyi a folyamatos megélhetéséhez szükséges, érdemes időt szánnia arra, hogy átgondolja, megtakarításait mibe fektesse és hogyan gyarapítsa tovább. A motiváció sokrétű lehet, akár felkészülés a kevésbé aktív évekre, akár aktuálisan is az egzisztenciális biztonság megteremtése, de lehet a további vagyongyarapítás, a kockázatvállalás izgalma, vagy akár az értékteremtés szándéka is. Mind más és más befektetői attitűd, melyekhez különböző befektetési stratégiák illeszkednek. De a befektetések másik oldalán is áll valaki, akinek arról van elképzelése, hogy hogyan tud többlet értéket, növekvő nyereséget előállítani olyan mértékben, hogy ahhoz érdemes mások pénzét is igénybe vennie, mert ötletei megvalósításához nem rendelkezik elegendő saját megtakarítással, vagy kockázatait így akarja megosztani. Neki meg azzal kell tisztában lennie, hogy a pénzforrások bevonására milyen lehetőségei adódhatnak és melyiknek mi az ára és költsége, azaz a kockázata, melyet végső soron valakinek mindig viselnie kell. Az aktuálisan felmerülő kockázatokat és elérhető hozamokat ráadásul olyan globális és makrogazdasági folyamatok befolyásolják, amire a konkrét befektetések szereplőinek csekély ráhatása van, de amelyekkel muszáj tisztában lenniük, hogy számolni tudjanak egyes döntéseik következményeivel. Ennek a komplex társasjátéknak az alapvető törvényszerűségeiben próbálunk majd kis rendet tenni." - Oszkó Péter
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Új időpontban! A január 31.-ai előadásunk április 1.-ére került!!!
A 19.00 órás kezdés változatlan.
Az új időpontra a meglévő jegyek automatikusan érvényesek!
Nyáry Krisztián 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert.
A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.
Az előadás 18 éven aluliaknak nem ajánlott!
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Az elmúlt húsz évben az internet és a digitális forradalom látványosan átalakította a mindennapjainkat: digitális eszközök és szolgáltatások segítségével intézzük a pénzügyeinket, ezeken keresztül kommunikálunk ismerőseinkkel, az internet vált a fogyasztás elsődleges terévé – és így tovább.
A mesterséges intelligencia megjelenése pedig további változásokat fog hozni a társadalom életében is. Pl, ha a gyárakban a mesterséges intelligencia fog dolgozni, akkor a multiknak nem lesz szüksége ránk - olcsó munkaerőre - így vissza fognak költözni az anyaországukba. Magyarországon ez jelentős változást hozhat.
Ezzel mi nyerünk vagy vesztünk?
Hogyan tudja néhány társaság uralni az internetet, ha az decentralizált és hálózatos?
Az államtól kell-e félnünk, vagy a big tech vállalatoktól?
Javítja-e a technikai haladás az életminőségünket?
Megnyerheti-e Kína a chipek versenyét?
Szerencsejáték vagy a szabadság záloga a bitcoin?
Hol tart a mesterséges intelligenciakutatás a XXI. században? Kell félnünk a gépi tudatok elszaporodásától? Miként határozzák meg napjainkat, és az előttünk álló jövőt az általunk teremtett intelligens gépek, és programok, és jogos-e a hollywoodi filmek által felvázolt félelem a gépek hatalomátvételétől, vagy épp a technológiai szingularitástól?
Dr. Mérő László matematikus, pszichológus és publicista (korábban mesterséges intelligencia-kutató) előadása az mesterséges intelligenciák többféle nézőpontját érinti (csak a technikaiakat nem), így a hallgatóság képet kaphat arról az elképzelt jövőről, melyben már jelenleg is élünk, és amely felé még robog az emberiség, és megismerheti egy általunk teremtett mesterséges tudat egyénre gyakorolt pszichológiai és egyéb, akár élettani hatásait.
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Új időpontban! A február 10.-ei előadásunk április 8.-ára került!!!
A 19.00 órás kezdés változatlan.
Az új időpontra a meglévő jegyek automatikusan érvényesek!
A nyugati orvoslás fő problémájának látszólag a forráshiány tűnik - tény, hogy részben ezért is a rák- és a szívhalálozás megelőzve a vezető halálok: az orvosi kezelés. A mélyben fekvő probléma azonban sokkal inkább a dogmákká merevedett hibás betegségelméletek, ebbe sokkal többen halnak bele, csak ez nem szembeötlő. Az orvostudomány folyamatosan egy goebbelsi pszeudovalóságot épit és önmaga nagyszerűségében tetszeleg. A téves betegségelméleteket a gyógyszeripar haszna érdekben hamisított vizsgálatokkal és szakpublikációkkal tartják életben. Gyakorlatilag az orvostudományi elméleteket a gyógyszeripar gyártja és ezek fenntartását is ő finanszírozza. A gyógyítást felváltotta a tünetek ideig-óráig működő elnyomása.
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Az Országgyűlésben ékesen beszélnek közjóról, társadalmi igazságosságról, szociális érzékenységről, de még beszédesebbek a kiadási, bevételi rubrikák.
Hatalmas pénzekről van szó: nemzeti jövedelmünknek csaknem felét szívja be az állam, hogy aztán hasonlóan hatalmas összeget pumpáljon vissza a társadalomba, eközben költ magára, az állam fenntartására - meg arra, amit fontosnak gondol.
Roppant tanulságos adatok, még annak is, aki laikusnak gondolja magát állampénzügyekben. Holott ebben nincs laikus, mert a közös büdzsé lényege pont olyan, mint a családi költségvetésé: vannak bevételek, kiadások, aztán a végén a fejek vakarása, ha a lyukak betömésére hitelt kell majd felvenni.
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Haverok kapitalizmusa – még piacgazdaság egyáltalán?
Ismerjük az államszocializmust: mindent a politikai hatalom csúcsán döntöttek el, legfeljebb a feketepiac maradt menekülőútnak. Bukását követően újra piacgazdaság lett – elvben. Ott a vevők pénzéért küzdenek egymással az eladók, a versenyben sikeresebb cégek fejlődnek, és velük együtt nő a gazdaság, az állam rendet tart, felügyeli a korrekt versenyt. Jól hangzik – csakhogy nagyon nem ilyen világot élünk. Piacgazdaság-e még az, ahol nem a legjobb ajánlattevő nyer, hanem aki rokona a nagyembernek? Ahol nem a vevők pénzéért, hanem a politikus kegyéért folyik a verseny?
Nem magyar sajátosság ez sem: máshol is ismerik a ’kéz kezet mos’ elvet, az uram-bátyám világot. Szakszó is van rá: crony capitalism, azaz a haverok kapitalizmusa. Csakhogy az is tudható, hogy az ilyen torzulások rombolják a gazdaságot, sokba van a társadalomnak.
Akkor miért engedjük? Tehetünk-e egyáltalán ellene? Miben más, ha más, a magyar helyzet? Lehetséges-e egyáltalán tisztességes verseny itt, Európa peremvidékén?
Jogos kérdések. Akitől a válaszokat várjuk, Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, aki maga is volt állami vezetői poszton, szerzett tapasztalatot fejlődő és nálunk sokkal fejlettebb országokban, régóta kutatja a gazdasági fejlődéshez vezető utakat, és azok kátyúit.
Oszkó Péter előadása a MOMkultban!
"Ismert és beszédes példa, hogy Bono, a U2 frontembere egyetlen technológiai befektetésén, a Facebook 2,3%-án több hozamot realizált, mint amennyit valaha zenészként keresett. Nem alaptalan ezért az a feltételezés, hogy bárkinek, aki több jövedelemmel rendelkezik, mint amennyi a folyamatos megélhetéséhez szükséges, érdemes időt szánnia arra, hogy átgondolja, megtakarításait mibe fektesse és hogyan gyarapítsa tovább. A motiváció sokrétű lehet, akár felkészülés a kevésbé aktív évekre, akár aktuálisan is az egzisztenciális biztonság megteremtése, de lehet a további vagyongyarapítás, a kockázatvállalás izgalma, vagy akár az értékteremtés szándéka is. Mind más és más befektetői attitűd, melyekhez különböző befektetési stratégiák illeszkednek. De a befektetések másik oldalán is áll valaki, akinek arról van elképzelése, hogy hogyan tud többlet értéket, növekvő nyereséget előállítani olyan mértékben, hogy ahhoz érdemes mások pénzét is igénybe vennie, mert ötletei megvalósításához nem rendelkezik elegendő saját megtakarítással, vagy kockázatait így akarja megosztani. Neki meg azzal kell tisztában lennie, hogy a pénzforrások bevonására milyen lehetőségei adódhatnak és melyiknek mi az ára és költsége, azaz a kockázata, melyet végső soron valakinek mindig viselnie kell. Az aktuálisan felmerülő kockázatokat és elérhető hozamokat ráadásul olyan globális és makrogazdasági folyamatok befolyásolják, amire a konkrét befektetések szereplőinek csekély ráhatása van, de amelyekkel muszáj tisztában lenniük, hogy számolni tudjanak egyes döntéseik következményeivel. Ennek a komplex társasjátéknak az alapvető törvényszerűségeiben próbálunk majd kis rendet tenni." - Oszkó Péter
Jegyek SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!