Ez az előadás a hittel kapcsolatos tudományos pszichológiai kutatások eredményeiről szól. Így egyetlenegy dolog biztosan nem fog kiderülni belőle: az, hogy van-e Isten vagy nincs. Megtudjuk viszont, hogy bizonyos betegségekből az istenhívők gyógyulnak könnyebben, másokból viszont az ateisták. Utánajárunk, hogy mi lehet az oka ennek a fura jelenségnek (és még sok másnak)? Kiderül, hogy pszichológiai szempontból teljesen igaznak bizonyultak Pál apostol szavai, hogy "a hit hegyeket mozgat meg", ugyanakkor az sem feltétlenül egy lelki nyomoronc, akinek nem adatott meg a hit egyik vagy másik formája.
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Amikor a boltban rámutatunk a kívánatos hússzeletre, és kissé modorosan „őt” kérjük, akkor ugyanúgy megszemélyesítéssel élünk, mint Petőfi ebben a halhatatlan sorban: „fürdik a holdvilág az éj tengerében”. Mire használjuk az irodalom trükkjeit a mindennapokban, mit akarunk velük elérni embertársainknál? Érdemes hexameterben igényelni az ÁFÁ-s számlát?
És vajon az irodalom tényleg paranormális tevékenység? Az alkotó habzó szájjal, kidülledő szemmel ihlik? Vagy meló ez is csak, mint a vízvezeték-szerelés? Miben hasonlít és miben más, mint egyéb értelmes emberi tevékenységek, mondjuk egy ház megtervezése vagy egy űrutazás? Miféle átlényegítés révén változnak a köznapi sztorik sodró, eleven, szemléletes ön-élet-írássá? Erre keresi a választ jó adag humorral megbolondított, sok-sok anekdotával tűzdelt előadásában Lackfi János. Az irodalmi látványpékség megnyitja kapuit!
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Egy edző által a verseny közben bekiabált szavak győzelemhez segíthetik a versenyzőt, aki pedig már épp meghalni készült a fáradtságtól.
Egy hipnotizőr néhány szóval transzállapotba tudja juttatni az alanyát. Egy üzleti tanácsadó sokszor maga sem tudja, mely szavai vannak az ügyfelére, mondjuk egy cég vezérigazgatójára olyan hatással, hogy az hosszú távra megváltoztatja az üzlet menetét.
Jó okkal énekelte az Illés együttes már több, mint 50 éve: "A szó veszélyes fegyver."
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Egy edző által a verseny közben bekiabált szavak győzelemhez segíthetik a versenyzőt, aki pedig már épp meghalni készült a fáradtságtól.
Egy hipnotizőr néhány szóval transzállapotba tudja juttatni az alanyát. Egy üzleti tanácsadó sokszor maga sem tudja, mely szavai vannak az ügyfelére, mondjuk egy cég vezérigazgatójára olyan hatással, hogy az hosszú távra megváltoztatja az üzlet menetét.
Jó okkal énekelte az Illés együttes már több, mint 50 éve: "A szó veszélyes fegyver."
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Egy edző által a verseny közben bekiabált szavak győzelemhez segíthetik a versenyzőt, aki pedig már épp meghalni készült a fáradtságtól.
Egy hipnotizőr néhány szóval transzállapotba tudja juttatni az alanyát. Egy üzleti tanácsadó sokszor maga sem tudja, mely szavai vannak az ügyfelére, mondjuk egy cég vezérigazgatójára olyan hatással, hogy az hosszú távra megváltoztatja az üzlet menetét.
Jó okkal énekelte az Illés együttes már több, mint 50 éve: "A szó veszélyes fegyver."
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Egy edző által a verseny közben bekiabált szavak győzelemhez segíthetik a versenyzőt, aki pedig már épp meghalni készült a fáradtságtól.
Egy hipnotizőr néhány szóval transzállapotba tudja juttatni az alanyát. Egy üzleti tanácsadó sokszor maga sem tudja, mely szavai vannak az ügyfelére, mondjuk egy cég vezérigazgatójára olyan hatással, hogy az hosszú távra megváltoztatja az üzlet menetét.
Jó okkal énekelte az Illés együttes már több, mint 50 éve: "A szó veszélyes fegyver."
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
“A pszichológiai kutatások bő fél évszázadon át elkerülték az érzelmeket, mert nem látszott, miképpen lehet ezeket kutatni. Az utóbbi 25-30 évben azonban sikerült erre érdemi eszközöket találni, és a kutatások meglepő eredményekkel jártak. Kiderült, hogy még a leginkább racionális, logikus gondolkodásban is alapvető szerepet játszanak az érzelmek.” - Dr. Mérő László
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
"Ismert és beszédes példa, hogy Bono, a U2 frontembere egyetlen technológiai befektetésén, a Facebook 2,3%-án több hozamot realizált, mint amennyit valaha zenészként keresett. Nem alaptalan ezért az a feltételezés, hogy bárkinek, aki több jövedelemmel rendelkezik, mint amennyi a folyamatos megélhetéséhez szükséges, érdemes időt szánnia arra, hogy átgondolja, megtakarításait mibe fektesse és hogyan gyarapítsa tovább. A motiváció sokrétű lehet, akár felkészülés a kevésbé aktív évekre, akár aktuálisan is az egzisztenciális biztonság megteremtése, de lehet a további vagyongyarapítás, a kockázatvállalás izgalma, vagy akár az értékteremtés szándéka is. Mind más és más befektetői attitűd, melyekhez különböző befektetési stratégiák illeszkednek. De a befektetések másik oldalán is áll valaki, akinek arról van elképzelése, hogy hogyan tud többlet értéket, növekvő nyereséget előállítani olyan mértékben, hogy ahhoz érdemes mások pénzét is igénybe vennie, mert ötletei megvalósításához nem rendelkezik elegendő saját megtakarítással, vagy kockázatait így akarja megosztani. Neki meg azzal kell tisztában lennie, hogy a pénzforrások bevonására milyen lehetőségei adódhatnak és melyiknek mi az ára és költsége, azaz a kockázata, melyet végső soron valakinek mindig viselnie kell. Az aktuálisan felmerülő kockázatokat és elérhető hozamokat ráadásul olyan globális és makrogazdasági folyamatok befolyásolják, amire a konkrét befektetések szereplőinek csekély ráhatása van, de amelyekkel muszáj tisztában lenniük, hogy számolni tudjanak egyes döntéseik következményeivel. Ennek a komplex társasjátéknak az alapvető törvényszerűségeiben próbálunk majd kis rendet tenni." - Oszkó Péter
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
"Ismert és beszédes példa, hogy Bono, a U2 frontembere egyetlen technológiai befektetésén, a Facebook 2,3%-án több hozamot realizált, mint amennyit valaha zenészként keresett. Nem alaptalan ezért az a feltételezés, hogy bárkinek, aki több jövedelemmel rendelkezik, mint amennyi a folyamatos megélhetéséhez szükséges, érdemes időt szánnia arra, hogy átgondolja, megtakarításait mibe fektesse és hogyan gyarapítsa tovább. A motiváció sokrétű lehet, akár felkészülés a kevésbé aktív évekre, akár aktuálisan is az egzisztenciális biztonság megteremtése, de lehet a további vagyongyarapítás, a kockázatvállalás izgalma, vagy akár az értékteremtés szándéka is. Mind más és más befektetői attitűd, melyekhez különböző befektetési stratégiák illeszkednek. De a befektetések másik oldalán is áll valaki, akinek arról van elképzelése, hogy hogyan tud többlet értéket, növekvő nyereséget előállítani olyan mértékben, hogy ahhoz érdemes mások pénzét is igénybe vennie, mert ötletei megvalósításához nem rendelkezik elegendő saját megtakarítással, vagy kockázatait így akarja megosztani. Neki meg azzal kell tisztában lennie, hogy a pénzforrások bevonására milyen lehetőségei adódhatnak és melyiknek mi az ára és költsége, azaz a kockázata, melyet végső soron valakinek mindig viselnie kell. Az aktuálisan felmerülő kockázatokat és elérhető hozamokat ráadásul olyan globális és makrogazdasági folyamatok befolyásolják, amire a konkrét befektetések szereplőinek csekély ráhatása van, de amelyekkel muszáj tisztában lenniük, hogy számolni tudjanak egyes döntéseik következményeivel. Ennek a komplex társasjátéknak az alapvető törvényszerűségeiben próbálunk majd kis rendet tenni." - Oszkó Péter
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Az elmúlt húsz évben az internet és a digitális forradalom látványosan átalakította a mindennapjainkat: digitális eszközök és szolgáltatások segítségével intézzük a pénzügyeinket, ezeken keresztül kommunikálunk ismerőseinkkel, az internet vált a fogyasztás elsődleges terévé – és így tovább.
Ezzel mi nyerünk vagy vesztünk?
Hogyan tudja néhány társaság uralni az internetet, ha az decentralizált és hálózatos?
Az államtól kell-e félnünk, vagy a big tech vállalatoktól?
Javítja-e a technikai haladás az életminőségünket?
Megnyerheti-e Kína a chipek versenyét?
Szerencsejáték vagy a szabadság záloga a bitcoin?
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Az elmúlt húsz évben az internet és a digitális forradalom látványosan átalakította a mindennapjainkat: digitális eszközök és szolgáltatások segítségével intézzük a pénzügyeinket, ezeken keresztül kommunikálunk ismerőseinkkel, az internet vált a fogyasztás elsődleges terévé – és így tovább.
Ezzel mi nyerünk vagy vesztünk?
Hogyan tudja néhány társaság uralni az internetet, ha az decentralizált és hálózatos?
Az államtól kell-e félnünk, vagy a big tech vállalatoktól?
Javítja-e a technikai haladás az életminőségünket?
Megnyerheti-e Kína a chipek versenyét?
Szerencsejáték vagy a szabadság záloga a bitcoin?
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Az elmúlt húsz évben az internet és a digitális forradalom látványosan átalakította a mindennapjainkat: digitális eszközök és szolgáltatások segítségével intézzük a pénzügyeinket, ezeken keresztül kommunikálunk ismerőseinkkel, az internet vált a fogyasztás elsődleges terévé – és így tovább.
Ezzel mi nyerünk vagy vesztünk?
Hogyan tudja néhány társaság uralni az internetet, ha az decentralizált és hálózatos?
Az államtól kell-e félnünk, vagy a big tech vállalatoktól?
Javítja-e a technikai haladás az életminőségünket?
Megnyerheti-e Kína a chipek versenyét?
Szerencsejáték vagy a szabadság záloga a bitcoin?
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Haverok kapitalizmusa – még piacgazdaság egyáltalán?
Ismerjük az államszocializmust: mindent a politikai hatalom csúcsán döntöttek el, legfeljebb a feketepiac maradt menekülőútnak. Bukását követően újra piacgazdaság lett – elvben. Ott a vevők pénzéért küzdenek egymással az eladók, a versenyben sikeresebb cégek fejlődnek, és velük együtt nő a gazdaság, az állam rendet tart, felügyeli a korrekt versenyt. Jól hangzik – csakhogy nagyon nem ilyen világot élünk. Piacgazdaság-e még az, ahol nem a legjobb ajánlattevő nyer, hanem aki rokona a nagyembernek? Ahol nem a vevők pénzéért, hanem a politikus kegyéért folyik a verseny?
Nem magyar sajátosság ez sem: máshol is ismerik a ’kéz kezet mos’ elvet, az uram-bátyám világot. Szakszó is van rá: crony capitalism, azaz a haverok kapitalizmusa. Csakhogy az is tudható, hogy az ilyen torzulások rombolják a gazdaságot, sokba van a társadalomnak.
Akkor miért engedjük? Tehetünk-e egyáltalán ellene? Miben más, ha más, a magyar helyzet? Lehetséges-e egyáltalán tisztességes verseny itt, Európa peremvidékén?
Jogos kérdések. Akitől a válaszokat várjuk, Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, aki maga is volt állami vezetői poszton, szerzett tapasztalatot fejlődő és nálunk sokkal fejlettebb országokban, régóta kutatja a gazdasági fejlődéshez vezető utakat, és azok kátyúit.
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Haverok kapitalizmusa – még piacgazdaság egyáltalán?
Ismerjük az államszocializmust: mindent a politikai hatalom csúcsán döntöttek el, legfeljebb a feketepiac maradt menekülőútnak. Bukását követően újra piacgazdaság lett – elvben. Ott a vevők pénzéért küzdenek egymással az eladók, a versenyben sikeresebb cégek fejlődnek, és velük együtt nő a gazdaság, az állam rendet tart, felügyeli a korrekt versenyt. Jól hangzik – csakhogy nagyon nem ilyen világot élünk. Piacgazdaság-e még az, ahol nem a legjobb ajánlattevő nyer, hanem aki rokona a nagyembernek? Ahol nem a vevők pénzéért, hanem a politikus kegyéért folyik a verseny?
Nem magyar sajátosság ez sem: máshol is ismerik a ’kéz kezet mos’ elvet, az uram-bátyám világot. Szakszó is van rá: crony capitalism, azaz a haverok kapitalizmusa. Csakhogy az is tudható, hogy az ilyen torzulások rombolják a gazdaságot, sokba van a társadalomnak.
Akkor miért engedjük? Tehetünk-e egyáltalán ellene? Miben más, ha más, a magyar helyzet? Lehetséges-e egyáltalán tisztességes verseny itt, Európa peremvidékén?
Jogos kérdések. Akitől a válaszokat várjuk, Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, aki maga is volt állami vezetői poszton, szerzett tapasztalatot fejlődő és nálunk sokkal fejlettebb országokban, régóta kutatja a gazdasági fejlődéshez vezető utakat, és azok kátyúit.
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Haverok kapitalizmusa – még piacgazdaság egyáltalán?
Ismerjük az államszocializmust: mindent a politikai hatalom csúcsán döntöttek el, legfeljebb a feketepiac maradt menekülőútnak. Bukását követően újra piacgazdaság lett – elvben. Ott a vevők pénzéért küzdenek egymással az eladók, a versenyben sikeresebb cégek fejlődnek, és velük együtt nő a gazdaság, az állam rendet tart, felügyeli a korrekt versenyt. Jól hangzik – csakhogy nagyon nem ilyen világot élünk. Piacgazdaság-e még az, ahol nem a legjobb ajánlattevő nyer, hanem aki rokona a nagyembernek? Ahol nem a vevők pénzéért, hanem a politikus kegyéért folyik a verseny?
Nem magyar sajátosság ez sem: máshol is ismerik a ’kéz kezet mos’ elvet, az uram-bátyám világot. Szakszó is van rá: crony capitalism, azaz a haverok kapitalizmusa. Csakhogy az is tudható, hogy az ilyen torzulások rombolják a gazdaságot, sokba van a társadalomnak.
Akkor miért engedjük? Tehetünk-e egyáltalán ellene? Miben más, ha más, a magyar helyzet? Lehetséges-e egyáltalán tisztességes verseny itt, Európa peremvidékén?
Jogos kérdések. Akitől a válaszokat várjuk, Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, aki maga is volt állami vezetői poszton, szerzett tapasztalatot fejlődő és nálunk sokkal fejlettebb országokban, régóta kutatja a gazdasági fejlődéshez vezető utakat, és azok kátyúit.
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Kettéhasadt a világ. Az egymásra acsarkodó értékrendek és vélemények nyomán ölre mennek családtagok, elsorvadnak barátságok, elfordulnak egymástól generációk, belerokkannak társadalmak. Kepes András az előadásában az evolúciós, a kulturális és a pszichológiai okokat kutatja, és igyekszik rávenni minket, fogalmazzuk meg saját válaszainkat, hogy miként érthetnénk meg egymást egy önmagával meghasonlott világban?
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Kettéhasadt a világ. Az egymásra acsarkodó értékrendek és vélemények nyomán ölre mennek családtagok, elsorvadnak barátságok, elfordulnak egymástól generációk, belerokkannak társadalmak. Kepes András az előadásában az evolúciós, a kulturális és a pszichológiai okokat kutatja, és igyekszik rávenni minket, fogalmazzuk meg saját válaszainkat, hogy miként érthetnénk meg egymást egy önmagával meghasonlott világban?
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Nyáry Krisztián 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert.
A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.
Az előadás 18 éven aluliaknak nem ajánlott!
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Nyáry Krisztián 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert.
A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.
Az előadás 18 éven aluliaknak nem ajánlott!
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Nyáry Krisztián 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert.
A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.
Az előadás 18 éven aluliaknak nem ajánlott!
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Nyáry Krisztián 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert.
A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.
Az előadás 18 éven aluliaknak nem ajánlott!
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Nyáry Krisztián 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert.
A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.
Az előadás 18 éven aluliaknak nem ajánlott!
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Nyáry Krisztián 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert.
A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.
Az előadás 18 éven aluliaknak nem ajánlott!
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Nyáry Krisztián 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert.
A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.
Az előadás 18 éven aluliaknak nem ajánlott!
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
"Gajzágó György: Kortárs mint üzlet" előadása a budapesti Csokonai Rendezvényházban!
Sokan érdeklődünk a kortárs művészet iránt, ám gyakran érezhetjük azt, hogy a művek üzenete és értéke előttünk rejtve marad.
Vajon miért áll fenn tömegeknél ez a probléma? Hogyan változtathatunk ezen – és ez miért fontos manapság? Ebben nyújt biztos fogódzkodókat és iránymutatást nekünk Gajzágó György, aki évtizedes elhivatottsággal, szenvedéllyel és szakértelemmel dolgozik azon, hogy minél többen leljenek örömet a minőségi kortárs művészet megértésében, vásárlásában és sikeres gyűjtésében. A rendhagyó és „szemnyitogató” előadásában többek között megtudhatjuk azt, hogy mi határozza meg egy kortárs műalkotás vagy alkotó értékét, és megtanulhatjuk meglátni a különbséget értékes művészet és giccs között. A közérthető példák és szemléletes analógiák között terítékre kerül napjaink egyik legfontosabb döntési szempontja is: vajon hogyan működhet a kortárs művészet nagy hozamú és presztízsértékű befektetésként, és ezen túlmenően miként adhat számunkra életminőség-javító, hasznos tevékenységet és mindennapi örömöt?
Annak ellenére, hogy az EU átlagához képest 2023- ig tovãbbra is kimutatható felzárkózás a gazdasági fejlettségünkben, mégis fájdalmasan kedvezőtlen a helyzetünk a rendszerváltó országokkal összevetve. Folyamatos a lecsúszás és lényeges gazdaságpolitikai fordulat nélkül nem várható változás.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás évében - 2004-ben - az egy főre jutó GDP-t tekintve Szlovéniát és Csehországot követően a harmadik helyen álltunk. 2025-ben azonban már csak egy ország Bulgária található mögöttünk és nagy lemaradást ledolgozva meglehetősen közel kerültek ők is hozzánk. / Az EURO bevezetéséről nem is beszélve... / A kedvezőtlen folyamat külső és főként belső okainak feltárása szükséges ahhoz, hogy egy stagnálás közeli, lassú növekedési pályát elhagyva egy új, a régiókhoz és az egész unióhoz képest is felzárkózó dinamikus fordulat részesei lehessünk.
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Hol tart a mesterséges intelligenciakutatás a XXI. században? Kell félnünk a gépi tudatok elszaporodásától? Miként határozzák meg napjainkat, és az előttünk álló jövőt az általunk teremtett intelligens gépek, és programok, és jogos-e a hollywoodi filmek által felvázolt félelem a gépek hatalomátvételétől, vagy épp a technológiai szingularitástól?
Dr. Mérő László matematikus, pszichológus és publicista (korábban mesterséges intelligencia-kutató) előadása az mesterséges intelligenciák többféle nézőpontját érinti (csak a technikaiakat nem), így a hallgatóság képet kaphat arról az elképzelt jövőről, melyben már jelenleg is élünk, és amely felé még robog az emberiség, és megismerheti egy általunk teremtett mesterséges tudat egyénre gyakorolt pszichológiai és egyéb, akár élettani hatásait.
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Hol tart a mesterséges intelligenciakutatás a XXI. században? Kell félnünk a gépi tudatok elszaporodásától? Miként határozzák meg napjainkat, és az előttünk álló jövőt az általunk teremtett intelligens gépek, és programok, és jogos-e a hollywoodi filmek által felvázolt félelem a gépek hatalomátvételétől, vagy épp a technológiai szingularitástól?
Dr. Mérő László matematikus, pszichológus és publicista (korábban mesterséges intelligencia-kutató) előadása az mesterséges intelligenciák többféle nézőpontját érinti (csak a technikaiakat nem), így a hallgatóság képet kaphat arról az elképzelt jövőről, melyben már jelenleg is élünk, és amely felé még robog az emberiség, és megismerheti egy általunk teremtett mesterséges tudat egyénre gyakorolt pszichológiai és egyéb, akár élettani hatásait.
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Hol tart a mesterséges intelligenciakutatás a XXI. században? Kell félnünk a gépi tudatok elszaporodásától? Miként határozzák meg napjainkat, és az előttünk álló jövőt az általunk teremtett intelligens gépek, és programok, és jogos-e a hollywoodi filmek által felvázolt félelem a gépek hatalomátvételétől, vagy épp a technológiai szingularitástól?
Dr. Mérő László matematikus, pszichológus és publicista (korábban mesterséges intelligencia-kutató) előadása az mesterséges intelligenciák többféle nézőpontját érinti (csak a technikaiakat nem), így a hallgatóság képet kaphat arról az elképzelt jövőről, melyben már jelenleg is élünk, és amely felé még robog az emberiség, és megismerheti egy általunk teremtett mesterséges tudat egyénre gyakorolt pszichológiai és egyéb, akár élettani hatásait.
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Hol tart a mesterséges intelligenciakutatás a XXI. században? Kell félnünk a gépi tudatok elszaporodásától? Miként határozzák meg napjainkat, és az előttünk álló jövőt az általunk teremtett intelligens gépek, és programok, és jogos-e a hollywoodi filmek által felvázolt félelem a gépek hatalomátvételétől, vagy épp a technológiai szingularitástól?
Dr. Mérő László matematikus, pszichológus és publicista (korábban mesterséges intelligencia-kutató) előadása az mesterséges intelligenciák többféle nézőpontját érinti (csak a technikaiakat nem), így a hallgatóság képet kaphat arról az elképzelt jövőről, melyben már jelenleg is élünk, és amely felé még robog az emberiség, és megismerheti egy általunk teremtett mesterséges tudat egyénre gyakorolt pszichológiai és egyéb, akár élettani hatásait.
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Hol tart a mesterséges intelligenciakutatás a XXI. században? Kell félnünk a gépi tudatok elszaporodásától? Miként határozzák meg napjainkat, és az előttünk álló jövőt az általunk teremtett intelligens gépek, és programok, és jogos-e a hollywoodi filmek által felvázolt félelem a gépek hatalomátvételétől, vagy épp a technológiai szingularitástól?
Dr. Mérő László matematikus, pszichológus és publicista (korábban mesterséges intelligencia-kutató) előadása az mesterséges intelligenciák többféle nézőpontját érinti (csak a technikaiakat nem), így a hallgatóság képet kaphat arról az elképzelt jövőről, melyben már jelenleg is élünk, és amely felé még robog az emberiség, és megismerheti egy általunk teremtett mesterséges tudat egyénre gyakorolt pszichológiai és egyéb, akár élettani hatásait.
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Hol tart a mesterséges intelligenciakutatás a XXI. században? Kell félnünk a gépi tudatok elszaporodásától? Miként határozzák meg napjainkat, és az előttünk álló jövőt az általunk teremtett intelligens gépek, és programok, és jogos-e a hollywoodi filmek által felvázolt félelem a gépek hatalomátvételétől, vagy épp a technológiai szingularitástól?
Dr. Mérő László matematikus, pszichológus és publicista (korábban mesterséges intelligencia-kutató) előadása az mesterséges intelligenciák többféle nézőpontját érinti (csak a technikaiakat nem), így a hallgatóság képet kaphat arról az elképzelt jövőről, melyben már jelenleg is élünk, és amely felé még robog az emberiség, és megismerheti egy általunk teremtett mesterséges tudat egyénre gyakorolt pszichológiai és egyéb, akár élettani hatásait.
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Hol tart a mesterséges intelligenciakutatás a XXI. században? Kell félnünk a gépi tudatok elszaporodásától? Miként határozzák meg napjainkat, és az előttünk álló jövőt az általunk teremtett intelligens gépek, és programok, és jogos-e a hollywoodi filmek által felvázolt félelem a gépek hatalomátvételétől, vagy épp a technológiai szingularitástól?
Dr. Mérő László matematikus, pszichológus és publicista (korábban mesterséges intelligencia-kutató) előadása az mesterséges intelligenciák többféle nézőpontját érinti (csak a technikaiakat nem), így a hallgatóság képet kaphat arról az elképzelt jövőről, melyben már jelenleg is élünk, és amely felé még robog az emberiség, és megismerheti egy általunk teremtett mesterséges tudat egyénre gyakorolt pszichológiai és egyéb, akár élettani hatásait.
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
Hol tart a mesterséges intelligenciakutatás a XXI. században? Kell félnünk a gépi tudatok elszaporodásától? Miként határozzák meg napjainkat, és az előttünk álló jövőt az általunk teremtett intelligens gépek, és programok, és jogos-e a hollywoodi filmek által felvázolt félelem a gépek hatalomátvételétől, vagy épp a technológiai szingularitástól?
Dr. Mérő László matematikus, pszichológus és publicista (korábban mesterséges intelligencia-kutató) előadása az mesterséges intelligenciák többféle nézőpontját érinti (csak a technikaiakat nem), így a hallgatóság képet kaphat arról az elképzelt jövőről, melyben már jelenleg is élünk, és amely felé még robog az emberiség, és megismerheti egy általunk teremtett mesterséges tudat egyénre gyakorolt pszichológiai és egyéb, akár élettani hatásait.
Előadásaink SZÉP KÁRTYÁVAL is elérhetőek!
"Bojár Iván András: ESG - greenwashing nélkül" előadása a budapesti Csokonai Rendezvényházban!
A nagyobb cégek/multik a környezetvédelmet csak reklámra vagy max csapatépítő alkalmaknak tekintik. Pedig ma már nyilvánvaló, hogy az emberiség sokkal komolyabb kihívás előtt áll, amit nem a környezetvédők fognak megoldani, hanem mindenkinek muszáj szerepet vállalnia benne. A cégek is ténylegesen tehetnek a dologért. De mit?
Mi lenne az, aminek értelme lenne?
Bojár Iván András, a 10 millió Fa alapítója elmondja, hogy mit vár ezektől a cégektől, mi az amivel elégetett lenne a vállalkozói szektortól. Itt nem csak a multikra és a nagyvállalatokra gondolunk, hanem a kis- és középvállalatokra. Mindazokra, akiket a következő években fokozatosan érinteni fog az ESG követelményrendszere.
Talán így együtt valamit el is tudunk érni.
